Szerep története

Anonimus Gesta Hungarorum című művében is megtalálható a község neve: Szabolcs és Tas vezérek egy Homosoer nevű folyó mellett szállának alá és jövének Szerep mocsaráig (lutum Szerep) s innen megindulván...

Szerep mocsara nem csak a települést övező mocsaras, nádas ingoványt jelentette, hanem az egész - a későbbi - Nagysárrétet is ezen a néven ismerték évszázadokig: (Szerep-mocsara, Szerep- sár, Nagysár, Nagy- Sárrét)
A honfoglaló magyarok ezen a területen kis létszámú, sváb ajkú lakosságot találtak, akik réti állattartással halászattal, pákászattal és némi gabonatermesztéssel foglalkoztak.Elődeink a későbbi évszázadokban is hasonló foglalkozásokkal biztosították a maguk és családjuk fenntartását - az arányok és eszközök változtak - egészen a XIX. századi folyószabályozási munkálatok befejezéséig.
A vármegyék kialakításakor a községet Békés om- be sorolták és odatartozott majd 300 évig. A község első ismert kegyurai a Zovárd nemzetség tagjai voltak, akik Békés és Bihar om- ben 13 falut bírtak.A 13 falu birtokközpontja Szerep volt, ide építettek egy bencés monostort is, Szent György emlékének szentelve.